Mi a szerződéses lehetőség

A szerződési jog alapelvei. A fogyasztói szerződés I. Fejezet A szerződési jog alapelvei A szerződési jog általános szabályainak élén szabályozza a Javaslat a szerződési jog alapelveit. Ehelyütt azok az mi a szerződéses lehetőség szerepelnek, amelyeket a Javaslat nem általános követelményként — a Bevezető rendelkezések között hanem a szerződési jog területén tekint irányadónak.

Ezért nem szerepel például a szerződési jog alapelvei között a jóhiszeműség és tisztesség elve. Ez a megoldás természetesen nem eredményezi azt, hogy a Bevezető rendelkezések között szabályozott elvek a szerződési jogban ne kapnának kiemelt jelentőséget. A szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől a felek egyező akarattal eltérhetnek, ha törvény az eltérést nem tiltja.

Általános Szerződési Feltételek

Jogszabály hatályba lépése előtt kötött szerződések tartalmát törvény változtathatja meg. A Javaslat a szerződési szabadság elvét — a piacgazdaság követelményeinek megfelelően — a szerződési jog alapelveként, a szerződési jog alapelvei közül elsőként szabályozza.

A Javaslat abból indul ki, hogy a vagyoni forgalom résztvevői képesek érdekeik érvényesítésére és védelmére, ezért a magánjognak a lehető legszűkebb körben kell beavatkoznia szerződéses kapcsolataikba. A kiinduló tétel következménye a magánautonómia széles körű elismerése és az állami beavatkozás lehetőségének a lehető legszélesebb körű visszaszorítása.

Koronavírus: mi lesz a szerződésekkel? A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések - utazási korlátozások és tilalmak, karanténok - jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A gazdasági szereplők már most szembesülnek egyes termékek, nyersanyagok szállításának késedelmével.

Beavatkozásra kivételesen és csak olyan esetben van szükség és lehetőség, ahol a szerződő felek jogi egyenjogúsága és mellérendeltsége mögött — a szerződési feltételek meghatározására is nagymértékben kiható módon — gazdasági-szakismereti egyensúlytalanság állapítható meg.

Az ún. Ilyennek minősülnek elsősorban a fogyasztói jogviszonyok és az általános szerződési feltételekkel kötött ügyletek.

5. Az érvénytelenség új szabályai

A szerződési szabadság részeként mondja ki a Javaslat a szerződési jogi normák diszpozitív jellegét. A Javaslat a kötelmi jog körében mintákat kíván nyújtani a felek számára.

A kínált mintákat a felek szabadon változtathatják. Ez lehetséges úgy is, hogy megállapodásukat több nevesített szerződés elemeiből állítják össze vegyes szerződésvagy úgy is, hogy megállapodásuk egyik nevesített szerződéstípusnak sem felel meg atipikus vagy innominát szerződés. A szerződési szabályok között kivételesen előfordulnak kötelező kógens rendelkezések, vagy abban a formában, hogy a jogszabály a negatív irányú eltérést tiltja, vagy pedig úgy, hogy a jogszabály a szerződés egyes tartalmi elemeit pozitívan meghatározza.

Az ilyen kógens rendelkezésektől eltérő szerződéses kikötés semmis. A szerződési szabadság főszabályként érvényesül a kötelmi jogban, kivételes esetekben azonban az elvet a törvényi szabályozás áttöri. Az akaratautonómia és a partnerválasztás szabadságának korlátja a szerződéskötési kötelezettség.

Szerződés megkötésére szóló kötelezettség törvényen vagy a felek erre vonatkozó megállapodásán előszerződés alapulhat. A szerződéskötési kötelezettséget a Ptk. Kógens rendelkezést nemcsak törvény, hanem más jogszabály is előírhat. Ez történik például a fogyasztói szerződések tisztességtelen kikötéseiről vagy a távollevők között kötött szerződésekről szóló kormányrendeletekben. A kötelező jogszabályi előírások főszabályként csak a jogszabály hatálybalépése után megkötött szerződésekre vonatkoznak.

V. Könyv: Kötelmi Jog Második rész A szerződés általános szabályai (PJK, 2007/2., 3-15. o.)

A Javaslat egészen szűk körű kivételként teszi lehetővé azt, hogy a hatálybalépés előtt megkötött magánjogi szerződés egyes tartalmi elemeit törvény utóbb megváltoztathassa. A szerződési jogviszonyokba való beavatkozás kivételességét az Alkotmány biztosítja. Az együttműködési kötelezettség keretében különösen kötelesek tájékoztatni egymást a szerződést érintő minden lényeges körülményről.

Ez a kötelezettsége azonban csak olyan mértékben áll be, amilyen mértékben a károsult bizonyítja, hogy az együttműködési kötelezettség megszegésének lehetséges következményét a kötelezettségszegés időpontjában előre látta, vagy előre kellett látnia.

A közbeszerzési törvény legújabb módosításai I. - dr. Deli Péter ügyvezető, közbeszerzési szakértő

A felek kölcsönös együttműködése és egymás tájékoztatása a magánjogi viszonyok közül csak a szerződési kapcsolatokban reálisan támasztható igény. A Javaslat ezért nem tekinti az egész törvénykönyvre kiható általános elvárásnak az együttműködési kötelezettséget, hanem azt otthoni munka pomezia kihagyva a Bevezető rendelkezések közül — csak a szerződéses jogviszonyok területén ott viszont valamennyi szerződéses jogviszonyra vonatkoztatva írja elő.

Az együttműködési kötelezettségnek az egész szerződési jogra kiható alapelvi megfogalmazása feleslegessé teszi ugyanakkor ennek az elvárásnak a megismétlését a szerződési jog részletszabályai között. A Javaslat tartalmilag csak kis mértékben módosítja a Ptk. E módosítások célja annak egyértelművé tétele, hogy az együttműködési kötelezettség nem a szerződés megkötésével keletkezik, hanem az a feleket már a szerződéses tárgyalások során is terheli, és az nem csupán a szerződéssel kapcsolatos jogok gyakorlásához kapcsolódik, hanem a szerződés fennállása alatt folyamatosan fennáll.

• Mi lesz a járvány miatt nem teljesíthető szerződésekkel?
• A legjobb bináris opciók robotokkal
• Koronavírus: mi lesz a szerződésekkel?
• Van-e lehetőség új lakástakarék szerződést kötni?

Ha például olyan információ jut valamelyik fél tudomására, amely a szerződésszerű teljesítést befolyásolja, netán meghiúsíthatja, erről ő köteles a másik felet tájékoztatni, noha ebben az esetben nincs szó joggyakorlásról. Az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megsértése esetére a Javaslat kártérítési kötelezettséget ír elő. A kártérítési kötelezettség feltételeinek meghatározásánál a Javaslat a szerint rendeli a kontraktuális vagy a deliktuális szabályok alkalmazását, hogy a szerződés létrejött-e vagy sem.

Ha a szerződés létre jött, de az együttműködési kötelezettség megsértése kárt okozott, akkor a szerződésszegési kártérítési szabályok szerint jogosult a kárt szenvedett kártérítést követelni. Ez azt jelenti, hogy az mi a szerződéses lehetőség kötelezettség megsértője a kártérítési felelősség alól csak a szerződésszegésekre vonatkozó szabályok szigorúbb feltételei mellett mentheti ki magát.

A felek a szerződéskötés elmaradásáért nem tartoznak felelősséggel.

• Székhely: H - Győr, Nagysándor József u.
• Hogyan lehet több módon pénzt keresni
• Általános Szerződési Feltételek
• Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.
• NKM ~ Szerződéssel kapcsolatos ügyintézés
• Mi lesz a járvány miatt nem teljesíthető szerződésekkel?
• OTP Lakástakarékpénztár - GYIK

Az Európai Alapelvek 2: Felelniük kell viszont adott esetben azokért a károkért, amelyek a szerződési tárgyalások során tanúsítandó együttműködési kötelezettség megsértéséből keletkeznek. Ha a szerződés nem jött létre, az együttműködési kötelezettség megsértésének kártérítési következményeivel kapcsolatban a felelősség kérdéseit a Javaslat — szerződésről nem lévén szó — a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint rendeli megítélni.

Ez vonatkozik mindenekelőtt a felelősség alóli kimentésre, és közelebbről azt jelenti, hogy mentesítésre vezet, ha az együttműködési kötelezettség megsértője bizonyítani tudja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Megjegyzendő, hogy a jelenlegi bírói gyakorlat az együttműködési kötelezettség megsértését olyan esetekben, amikor a szerződés nem jön létre, elvi választóvonal meghúzása nélkül, egyes esetekben a A Javaslat ugyanakkor az előre látható károkra korlátozza a megtérítendő kár mi a szerződéses lehetőség, s ezzel e tekintetben az együttműködési kötelezettség megsértésének ez utóbbi esetcsoportját a szerződésszegésért megállapítható kártérítés szabályaihoz közelíti.

Ez a vegyes megoldás visszatükrözi e tényálláscsoport kettős jellegét: a felek tudatosan, szerződéskötés szándékával kerülnek kapcsolatba, de a szerződéskötés végül is elmarad, vagyis az együttműködési kötelezettség megsértését úgy lehet megítélni, mint egy magánjogi deliktumot. A Javaslat — a hatályos joghoz hasonlóan — a fentieken túlmenően szükségtelennek tartja a culpa in contrahendo német jogbeli intézményének külön szabályozását.

A szerződésszegési és deliktuális kártérítési jog koherenciája mellett mi a szerződéses lehetőség ilyen intézménynek a magyar jogba történő bevezetése feleslegesnek tekinthető.

Wellmann György: A szerződések általános szabályai az új Ptk.-ban – II. Rész

Nem lehetséges a Javaslatban általános szinten, valamennyi fogyasztói szerződésre kiterjedően megfogalmazni az írásbeli tájékoztatás kötelezettségét és annak tartalmát. Egyrészt számtalan esetben még az európai közösségi jog sem ír elő kötelező, előzetes tájékoztatási kötelezettséget, például nincs ilyen mi a szerződéses lehetőség a fogyasztói adásvétel esetén. Másrészt abban a körben is, ahol ismert ilyen kötelezettség, a kötelezően előírt tájékoztatás tartalma irányelvenként és szerződéstípusonként rendkívül eltérő.

Az irányelvekben tehát közös ugyan a tájékoztatási kötelezettség, de ennek módja és tartalma már korántsem egységes. Éppen ezért nem lehetséges az irányelvekben meghatározott tájékoztatási kötelezettségek mi a szerződéses lehetőség absztrakciója, amely mellett fölöslegessé válna az egyes területekre specifikusan meghatározott tájékoztatási kötelezettség elemeinek felsorolása.

4. A szerződés megkötésének általános és speciális szabályai

A Javaslat e helyütt csak előírja a kötelezett számára, hogy a törvényben, illetve külön jogszabályban előírt kérdésekről a fogyasztót az ott meghatározott módon tájékoztassa. A tájékoztatás megtörténtének bizonyítása a kötelezettet, vagyis a fogyasztóval szerződő félt terheli. A Javaslat által szabályozott szerződések egy része ingyenes és visszterhes formában egyaránt megköthető.

A Javaslat — a Ptk. E szerint, ha a szerződésből vagy a körülményekből más nem következik, a szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár.

A Javaslat a visszterhesség vélelmét kizárólag néhány jogviszony esetén fordítja meg, így például hozzátartozóval kötött fedezetelvonó szerződés esetén a Javaslat az ingyenesség vélelmét mondja ki. Fejezet A fogyasztói szerződés 5: A gyengébb szerződéses alkupozícióban lévő fogyasztó magánjogi védelme ma már általánosan elfogadott.

A sajátos mi a szerződéses lehetőség szabályok elsősorban a szerződési jogban jelennek meg. Az Európai Közösségek jogalkotása ismételten szükségesnek látta, hogy a tagállamok számára kötelező irányelvekben szabályozza a fogyasztó jogait meghatározott tárgyú fogyasztói szerződésekben, illetve meghatározott szerződéskötési körülmények esetére.

A magyar jogalkotó ezeket az irányelveket részben nevezetesen a tisztességtelen szerződési feltételekre, továbbá a kellékszavatosságra és jótállásra vonatkozó szabályokat a Ptk. A Javaslat szerkezetileg két vonatkozásban változtat a hatályos jogon.